A Mohácsi-sziget felszín közeli vizei eléggé szennyezettek, iszap ízűek, így ivás céljára alkalmatlanok voltak. Az első artézi kutat már 1914-ben megfúrták (mely ma a béke téren található), amelyből tisztavizű 37 ^oC hőmérsékletű hévíz tört fel a felszínre. A falu lakossága télen-nyáron a szabadon folyó kútra járt ivóvízért. 

A mai fürdő ősének az ötvenes években társadalmi munkával épült két kis medence tekinthető. Néhány évig használták, de mivel a fenntartásával nem sokat törődtek, az elhanyagolt fürdőt egyre kevesebben látogatták. Mivel sok beteg ember tulajdonította gyógyulását a pár évig működő kezdetleges fürdőnek, addig szorgalmazták a felújítását, hogy végül a község vezetősége tervbe vette azt, és az esetleges fejlesztést a vegyelemzéstől tette függővé. A víz vizsgálatát 1957-ben végezték el, és az összetétel igazolta a feltételezett gyógyhatást.

A község ismét kezelésbe vette a fürdőt, és rendbe hozta a környezettel együtt. A tervezett bővítéshez viszont több víz kellett, ezért 1967-ben fúrtak egy második nagyobb hozamú kutat, mely ma a fürdő területén belül, a főbejárat mellett található. A bő vízhozam alapján megindult a fürdőfejlesztés, és a gyulai várfürdő ikermedencéjének mintájára készült két ülőpados, középen is tagolt gyógymedence, valamint egy gyerekmedence. Az öltözővel együtt 1970-ben már ismét használhatta a fürdőt a nagyközönség, sőt újabb kutat is fúrtak a fellendülő forgalmat megtapasztalva, és elkészült, majd megvalósult a környék rendezési terve is: kimértek 100 üdülőtelket.